VENTRUE: Rendben, fiúk, üljetek le. Gondolom, most azon tűnődtök, miért is hívtalak ide titeket. 

 TOREADOR: Természetesen foglalkoztat a kérdés. Kezdd el végre, egy óra múlva lesz egy igen fontos programom, amit egyszerűen nem hagyhatok ki. Még véletlenül sem akarok elkésni. 

VENTRUE: Jól van, jól van. Nos, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a gyermekeim mostanság egyre gyakrabban teszik fel azt a… hmmm… zavarba ejtő kérdést, hogy… 

MALKAV: Csak mondd nekik azt, hogy „amikor egy bácsi és egy néni nagyon szeretik egymást”… 

VENTRUE: Csendet, Malkav! Szóval tudni szeretnék, hogy honnan származunk. Miért, hogyan… az egész sztorit. És úgy gondoltam, itt az ideje, hogy végre mondjunk nekik valamit.

            [mély csend] 

BRUJAH: Mégis mi a francot akarsz tőlünk? Rohadtul nem tudunk semmit. 

SAULOT: Vigyázz a nyelvedre! 

BRUJAH: Bocs. 

VENTRUE: Mi a helyzet veled, Ralph? Te mindenki dolgába szereted beleütni az orrod. 

NOSFERATU: Engem ne… szóval ne hívjatok többé Ralph-nak. Mától Nosfeartu vagyok.

            [csend] 

RAVNOS: Nem tom, testvér. A Ralph királyul illett hozzád. 

NOSFERATU: Nem hagyom, hogy az az ocsmány név rám ragadjon! Nem illik az egyéniségemhez. 

VENTRUE: Hagyd, Ravnos. 

TOREADOR: Tulajdonképpen témánál is vagyunk… 

VENTRUE: Mi az már megint? 

TOREADOR: Én is felvettem a Toreador álnevet.

            [még hosszabb csend] 

HASSAM: Még bikát sem láttál, Norman. Nemhogy megküzdenél vele egyedül… 

TOREADOR: Szállj le rólam! 

RAVNOS: Dik mán, ezek úgy elvannak, mint a befőtt. 

VENTRUE: Visszatérhetnénk végre a tárgyra? 

LASOMBRA: A Nosferatu végülis jól hangzik, Ralph. 

NOSFERATU: Ugye? És akkor is sokkal könnyebb kimondani, amikor kint vannak a fogaim…

            [folytott nevetés] 

VENTRUE: Uraim!

            [csend] 

VENTRUE: Rendben. Van valakinek ötlete? 

TZIMISCE: Hát… 

VENTRUE: Igen, Tzimisce? 

TZIMISCE: Mit gondoltok… nem lehetne esetleg a háttérben valami fertőzés…? 

SAULOT: Nem... Nem hiszem. Én tudnék róla, ha az lenne. 

MALKAV: Bííp, bííp! Van egy ötletem! 

VENTRUE: Mi? 

MALKAV: Bííp, bííp! Mi mind idegenek vagyunk. Igen. Egy bolygóról, amit úgy hívnak… Yuggoth! 

BRUJAH: Malkav? 

MALKAV: Hmm? 

BRUJAH: Pofa be!

            [csend] 

MALKAV: Kellemetlen, hogy nincs Dominate-ed, ugye? 

BRUJAH: Egy tökös vámpírnak nem kell Dominate.

            [puffanás] 

MALKAV: Aúú! 

RAVNOS: Várjatok, megvan! 

VENTRUE: Igen? 

RAVNOS: Mondjuk nekik, hogy ők valójában nem vámpírok, csak úgy hiszik. 

VENTRUE: Hmmm… nem rossz… de az ostobábbak be akarják majd bizonyítani az ellenkezőjét, és kimennek napozni. 

LASOMBRA: És? A hülyék kihullanak… Kevesebb populációs probléma, kevesebb oktalan kérdezősködés… 

TOREADOR: Lasombra, olyan kegyetlen vagy! 

LASOMBRA: Hé, hát őrzője vagyok én az én testvéremnek? 

TZIMISCE: Van igazság abban, amit mond. 

TOREADOR: Undorító szörnyetegek…

            [kuncogás] 

SAULOT: Testvér őrzője… Hé, ez emlékeztet valamire! Tudjátok… a fickók, akik a fejükre kötötték azokat a mókás fehér törölközőket és… 

HASSAM: Vigyázz magadra, háromszemű… 

SAULOT: Bocs. Szóval, van ez a régi sztori a fickóról, aki hidegre tette az öccsét és ezért szörnyű átok sújtotta… emlékeztek? 

SUTEKH: Asssszt mondod, átkozott? Tetssssszik! 

NOSFERATU: Igen, de ha te mondod, Sutekh, senki sem lesz vevő rá. 

TREMERE: Ugyan már! Nincs itt semmilyen átok. Mi csináltuk a mágia segítségével!

            [döbbent csend] 

BRUJAH: Ki a franc vagy te? 

TREMERE: Ó, elnézést. A nevem Tremere. Arrogáns, képmutató mágus, a szolgálatukra! 

SAULOT: Várj, te kurafi! Neked nem volna szabad itt lenned 1314-ig! 

TREMERE: Tényleg? Ugyan már, én az idő mestere vagyok. Akkor létezem, amikor akarok. 

VENTRUE: Egy halandó? Itt? Te, Tremere! 

TREMERE: Igen? 

VENTRUE: KI INNEN! 

TREMERE: Jól van, na! {becsapja az ajtót} {halkan morogva} Francba! Rá kell jönnöm, hogy férkőzhetek be közéjük… 

VENTRUE: Na, jussunk végre valamire ezzel az átok üggyel. Még nem hallottuk Gangrel álláspontját, és ebben a kritikus helyzetben szükség lenne egy nő véleményére is. Mit gondolsz, Gangrel?

            [csend] 

VENTRUE: Gangrel?

            [még hosszabb csend] 

VENTRUE: Látta valaki Gangrelt? 

RAVNOS: Izé, tulajdonképpen… volt egy kis nézeteltérésünk... 

MALKAV: Óóó… mami nem szeret téged többé? 

RAVNOS: Dik mán, Malkav… 

MALKAV: Csak nem elvette a kedvenc játékodat?

            [ütés] 

RAVNOS: Kösz, Brujah. 

BRUJAH: Nem gond, testvér. 

VENTRUE: Szóval mi legyen ezzel az átokkal? 

SAULOT: Nos, úgy emlékszem, hogy a két első fiúnak áldozatokat kellett bemutatniuk. Az első testvér földjének terméseit, a második pedig állatai javát áldozta fel Istennek. 

MINDENKI: Helyes, eddig jól hangzik! 

SAULOT: Az idősebb, Káin, azt hiszem, megölte a fiatalabbat, Ábelt, és ezért Isten megátkozta őt, mint az első gyilkost. 

HASSAM: Érdekes fiú ez a Káin… lehet benne valami. 

SUTEKH: Ssssszóval mi mind egy psssssszichotikus őssssssztermelőtől ssssssszármazunk? Mi lenne, ha inkább a fiatalabb tessssztvér, Ábel gyermekei lennénk? Sssssszóval mint Iszten kiválassssssztottjai, mi lennénk annak az iszteni hatalomnak az örökösssssszei, ami… 

MALKAV: Neked tényleg Isten komplexusod van, mi, Sutekh? Mesélj nekem az anyukádról. Bezárt téged a gardróbba? Vagy…

            [ütés] 

BRUJAH: Utolsó figyelmeztetés, haver!

VENTRUE: Sutekh, ezt inkább hagyjuk. 

TREMERE: Végül is, nekem tetszik ez az „Isten átka” dolog. 

VENTRUE: Hogy a fenébe jutottál be már megint? 

TREMERE: Correspondence. Ti nem tudtok semmit a mágiáról? Hé, Saulot! 

SAULOT: Igen? 

TREMERE: Rájöttem, honnan vagy nekem olyan ismerős! Válthatnánk néhány szót négy… izé ötszemközt odakint? Nem fog tovább tartani pár percnél. Ígérem. 

SAULOT: Persze… te rendes fickónak tűnsz.{becsukódik az ajtó} 

LASOMBRA: Hmm… vajon mit akarhat… 

TOREADOR: Azt hiszem, nekem az „idősebb testvér” változat tetszik. Egy elbűvölő, igazi élő karakter. Áldozatokat mutat be az Úrnak, mígnem felemészti őt a féltékenység, és egy kétségbeesett cselekedetre sarkallja - amit persze később megbán - de túl későn, hogy elkerülje az Úr szigorú büntetését, és arra kárhoztatott, hogy száműzöttként kietlen vidékeken vándoroljon… Óh, milyen szörnyű dráma! Milyen bűnös és erkölcstelen… 

BRUJAH: Mi az, hogy erkölcstelen? 

SUTEKH: Óh, cupán egy kisz huncutssssszág… de a fiúk imádják.

            [kiáltás odakintről] 

TZIMISCE: Mi az ördög volt ez? 

NOSFERATU: Mintha Saulot lett volna. Hé, fiúk! Csendesebben odakint!


            [az ajtó kinyílik] 

TREMERE: Oh, elnézést… Saulot kért, hogy mondjam meg, hogy… szóval gyorsan el kellett mennie… de nagyon örült, hogy itt lehetett, és sajnálja, hogy hirtelen távoznia kellett. 

NOSFERATU: Most én vagyok hülye, vagy Tremere tényleg sápadtabb, mint volt? 

VENTRUE: Nem érdekes. Térjünk vissza az átok kérdésére… 

LASOMBRA: Szóval, mi Káin közvetlen leszármazottai vagyunk? Mert ha igen, akkor miért nem tudjuk, hogy hol van? 

MALKAV: Ööö… megteremtett bennünket, majd elszaladt. Nagyon gyorsan. 


RAVNOS: Nem, nem, nem… először megteremtett néhány másik tagot, majd ők megteremtettek minket. 

TOREADOR: Igen, és Káin megbánta, hogy ily szörnyűséget szabadított el a földön, majd mint örök száműzött, eltűnt mindannyiunk szeme elől. 

MALKAV: Majd nagyon nagyon gyorsan elszaladt. 

TOREADOR: Ha ennyire akarod… 

VENTRUE: És hogyan lettünk ennyire különbözőek? 

TOREADOR: Az átok többféleképpen teljesedett ki. 

NOSFERATU: Ja. Én voltam a legjóképűbb fickó a világon.



            [nevetés] 

RAVNOS: Ez az! Ez tetszik! 

LASOMBRA: És nekem volt tükörképem! 

BRUJAH: Én lehettem filozófus… 

RAVNOS: És Toreadornak volt ízlése… 

MALKAV: Én pedig őrült voltam!

            [csend] 

VENTRUE: Fogy az időnk… 

SUTEKH: Egyéb felvetésssz? 

VENTRUE: Nos, akkor döntsünk szavazással! Mágia? 

TREMERE: Igen! 

VENTRUE: Eddig egy.

            [csend] 

VENTRUE: Rendben. Idegenek a Yuggoth bolygóról? 

MALKAV: Huszonhárom! 

VENTRUE: A skizofrén énjeid nem számítanak, Malkav! 

MALKAV: Ohh… 

VENTRUE: Isten kiválasztottjai? Sutekh, Lasombra, Tzimisce. Még valaki? 

HASSAM: Igen. 

VENTRUE: OK, ez négy. A pszichotikus őstermelő elátkozott gyermekei? Ez négy, plusz én az öt.

            [folytott morgás] 

LASOMBRA: Megbundáztad a szavazást, te nyavalyás bürokrata! 

VENTRUE: Ha nem tetszik, menj, és hozd létre a saját szövetséged. 

LASOMBRA: Talán meg is teszem… 

VENTRUE: Rendben. Felhatalmazlak benneteket, hogy közöljétek a fenti tényeket és adatokat leszármazottaitokkal. Gyermekeim majd postázzák számotokra három példányban ennek a találkozónak a jegyzőkönyvét még a következő költségvetési év kezdete előtt. Az ülést feloszlatom! {gong hang hallatszik, mormogás és mozgológás kezdődik} 

TOREADOR: Valaki fogyaszt velem egy italt? 

MALKAV: Azt hiszem, Tremere már kajált… 

TZIMISCE: Miért nem dobtad ki őt az ablakon, Brujah? 

BRUJAH: Nemt’om, haver, mindig közbe jött valami. {morgolódik} Mindig velem szívóztok… 

HASSAM: {suttogva} Hé, Tremere… 

TREMERE: Mi az? 

HASSAM: Saulot… megetted ugye? Szárazra szívtad. 

TREMERE: Ehh, igen.

            [csend] 

HASSAM: És milyen érzés? 

FINOM